Kodály Zoltán: HÁRY JÁNOS

Daljáték: 4 kalandban, elő- és utójátékkal

Ősbemutató: 1926, Budapest

Történik Nagyabonyban, a burkus határon,
a bécsi Burgban, Majlandban,
Ferenc császár uralkodása idején.

részlet az Erkel Színház Háry János előadásából
(www.opera.hu)

SZÖVEG:
Alapja Garay János (1812–1853) az Obsitos című költeménye, amelyből Paulini Béla (1881–1945) és Harsányi Zsolt (1887–1943) írt mesejátékot Kodály részére. Háry nem hazudik, amikor füllent, hanem kivetíti a néplélek nagyravágyó tettekben való mesélőkedvét.

ZENE:
Kodály Zoltán (1882–1967) kimagasló képességű, korszakalkotó, pedagógus-zeneszerző volt, aki műveit kizárólag népi források alapján alkotta, bevezette a relatív szolmizációt, amelynek módszere világszerte elterjedt.
Zenéjének éltető forrása a maga és Bartók által gyűjtött ősi magyar, nagyrészt pentaton (ötfokú) népdal, amit virtuóz módon írtak át különböző ének-zongora, ének-zenekar kombinációkra.

.
TARTALOM:

Előjáték: A nagyabonyi kocsmában nagy esemény, amikor vitézlő Háry János obsitos uram háborús kalandjairól mesél, erősen hangsúlyozva saját jelentőségét. A diák, a bíró s néhány falubéli hallgatja, és amikor kicsit elveti a sulykot, a diák tüsszent. Ez gyakran megesik…

1. kaland: Háry (bariton) (nyalka huszáraival) a galíciai határon teljesít szolgálatot. A császár lánya, Mária Lujza (mezzoszoprán), Napóleon felesége kétségbeesetten áll ott, mivel a burkus silbak, akivel Háry meglehetősen jóban van, nem akarja átengedni a császári hintót. Háry egyszerűen áttolja az őrbódét az osztrák oldalra, s Mária Lujza, Ebelasztin lovag Kamarás (tenor) és Lujza udvarhölgyei kiszállhatnak Ferenc császár földjén. Háry visszatolja a bódét. Mária Lujza magával viszi az erős huszárt Bécsbe, a Burgba testőrnek és vele megy mátkája, Örzse (szoprán) is. Az első kalandban hangzik el a Tiszán innen, Dunán túl kettős, Marci kocsis dala: Ó mely sok hal van a Balatonban…

2. kaland: A hercegnő egy szál violát ad Háry csákójára, Ebelasztin féltékeny lesz, és átadja Napóleon hadüzenetét: Háry a frontra megy.

3. kaland: A had Majland (Milánó) alatt énekelve pihen: „Nagyabonyban csak két torony látszik, / De Majlandban harminckettő látszik! / Inkább nézem az abonyi kettőt, / Mint Majlandban azt a harminckettőt”. Crucifix főgenerális (próza) vissza akar vonulni, de Háry egy kardsuhintással leteríti Napóleon (próza) híres gránátosait. Napóleon bocsánatot kér és életéért esd Hárynál, akinek Crucifix átadta a vezéri marsallbotot. Így Háry már főgenerális. – Ekkor jön látogatóba Mária Lujza, lenézi Napóleont, és már csak Háry kell neki, de ehhez Örzsének is lesz néhány szava. Toborzóval és tánccal ér véget a kaland: „A jó lovas katonának be’ jól megyen dolga…”

4. kaland: A császárné lakosztályt rendez be lányának és Hárynak a Burgban, de a hős vitéznek elege volt a hadakozásból, kikéri az obsitját (katonai elbocsátó levél és zsold) és Örzséjével elinduld Nagyabony felé. (A kaland dalai: Felszántom a császár udvarát, Szegény vagyok, szegénynek születtem. Zenék: A királyi udvar bevonulása, ABCD gyermekkar, stb.)

Utójáték: A nagyabonyi kocsmában Háry folytatja meséjét, amelyre már nincs tanúja, hiszen Örzse meghalt. A jelenlévők nyugtatják, nem kell tanú. Hiszen tudja azt élő és holt, hogy  „nincs több ily vitéz a Földön, / mint Háry bátya volt…”. A Tiszán innen, Dunán túl… kórusos felmagasztosulása után visszaidézi a zeneszerző az Intermezzót, a Toborzót és más dallamokat.

…
(Németh Amadé: Operakalauz gyermekeknek és fiataloknak)