
A rátóti legények…
magyar népdal


Citerán (előadja Hajdú Ágota):


Furulyán:
A Gyermekeknek című ciklus Bartók Béla műve, amelyben mindegyik kis darab valamilyen népdal feldolgozása. Bartók legfeljebb közjátékokkal szakította meg, vagy a dallamot a basszusba helyezte. Zongoraoktatásunk egyik alapanyaga, de nagy művészek is előadják koncertjeiken.
„…had’ jussanak a tanulók a tanulás első egynéhány évében olyan előadási művekhez, amelyekben a népi zene keresetlen egyszerűsége annak dallambeli és ritmusbeli különösségével együtt megvan” – így nyilatkozott egy alkalommal Bartók e sorozat pedagógiai céljáról.
(az idézet forrása: Ujfalussy József: Bartók breviárium, 363. 1.)
Bartók Béla 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson. Zenei tehetségére már kisgyermekkorában felfigyeltek a szülei. A budapesti Zeneakadémián zongoraművésznek tanult, és zeneműveket is szerzett. Első külföldi hangversenyére 1903-ban került sor, ahol Kossuth-szimfónia című művét mutatták be. 1907-ben zongoratanár lett a Zeneakadémián. 1910-ben volt első szerzői estje, melyen pályatársával, Kodály Zoltánnal együtt mutatta be zeneműveit.
Az 1910-es évek végén nagy tetszéssel fogadta a közönség az Operaházban A fából faragott királyfi című táncjátékát, majd A kékszakállú herceg vára című operáját. 1920-ban nagysikerű zongorahangversenyeket adott Európában és Amerikában.
Ezután érdeklődése központjába a népdalgyűjtés került. Tíz éven keresztül járta zeneszerző barátjával, Kodály Zoltánnal a falvakat, és írásban rögzítette a már majdnem feledésbe merült magyar népdalok szövegét és dallamát. A magyar népdalok mellett más népek (például román, szlovák, szerb, bolgár, arab, török) dalait is kutatta és lejegyezte. Bartók Béla művészetére nagy hatással voltak a népdalok. Felfedezte a különféle népek dalaiban a hasonlóságot, a kapcsolatot. Így fogalmazott: „Az én igazi vezéreszmém… a népek testvérré válásának eszméje… Ezt az eszmét igyekszem – amennyire erőmtől telik – szolgálni zenémben…”
1940-ben politikai okok miatt áttelepült Amerikába. Ott is folytatta zeneszerzői és zongoraművészi munkáját. A háború után hazakészült, de ebben súlyos betegsége megakadályozta. További terveit már nem tudta megvalósítani. Halála előtt ezt mondta orvosainak: „Csak azt sajnálom, hogy tele poggyásszal kell elmennem.” 1945. szeptember 26-án New Yorkban halt meg.
Földi maradványait később hazaszállították Amerikából. 1988-ban Budán, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Ma az egész világon ismertek és népszerűek művei. Alkotásait gyakran szó- laltatják meg a világ számos hangversenytermében. Mikrokozmosz és Gyermekeknek című, zongorára írt művei a zongorázni tanuló gyerekek számára készültek.
(forrás: ofi.oh.gov.hu)
Bartók Béla 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson. Zenei tehetségére már kisgyermekkorában felfigyeltek a szülei. A budapesti Zeneakadémián zongoraművésznek tanult, és zeneműveket is szerzett. Első külföldi hangversenyére 1903-ban került sor, ahol Kossuth-szimfónia című művét mutatták be. 1907-ben zongoratanár lett a Zeneakadémián. 1910-ben volt első szerzői estje, melyen pályatársával, Kodály Zoltánnal együtt mutatta be zeneműveit.
Az 1910-es évek végén nagy tetszéssel fogadta a közönség az Operaházban A fából faragott királyfi című táncjátékát, majd A kékszakállú herceg vára című operáját. 1920-ban nagysikerű zongorahangversenyeket adott Európában és Amerikában.
Ezután érdeklődése központjába a népdalgyűjtés került. Tíz éven keresztül járta zeneszerző barátjával, Kodály Zoltánnal a falvakat, és írásban rögzítette a már majdnem feledésbe merült magyar népdalok szövegét és dallamát. A magyar népdalok mellett más népek (például román, szlovák, szerb, bolgár, arab, török) dalait is kutatta és lejegyezte. Bartók Béla művészetére nagy hatással voltak a népdalok. Felfedezte a különféle népek dalaiban a hasonlóságot, a kapcsolatot. Így fogalmazott: „Az én igazi vezéreszmém… a népek testvérré válásának eszméje… Ezt az eszmét igyekszem – amennyire erőmtől telik – szolgálni zenémben…”
1940-ben politikai okok miatt áttelepült Amerikába. Ott is folytatta zeneszerzői és zongoraművészi munkáját. A háború után hazakészült, de ebben súlyos betegsége megakadályozta. További terveit már nem tudta megvalósítani. Halála előtt ezt mondta orvosainak: „Csak azt sajnálom, hogy tele poggyásszal kell elmennem.” 1945. szeptember 26-án New Yorkban halt meg.
Földi maradványait később hazaszállították Amerikából. 1988-ban Budán, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Ma az egész világon ismertek és népszerűek művei. Alkotásait gyakran szó- laltatják meg a világ számos hangversenytermében. Mikrokozmosz és Gyermekeknek című, zongorára írt művei a zongorázni tanuló gyerekek számára készültek.
(forrás: ofi.oh.gov.hu)

Csillagok, csillagok…
magyar népdal

Bartók Béla: Gyermekeknek II/33.
– Kadosa Pál előadásában:
