Összegyűltek, összegyűltek… magyar népdal
Bárdos Lajos:
Magos a rutafa
(3:53-tól):
Bartók: 15 magyar parasztdal/14.
Fejérvári Zoltán –-zongora (12. perctől):
Bartók Béla:
15 magyar parasztdal
Bartók 1907–18 között gyűjtött népdalokból fűzte csokorba ezt a 15 rövid tételből álló zongoraművet, amelynek nagyobb részét később zenekarra is átírta. A mű mindkét változata népszerű.
A csitári hegyek alatt… magyar népdal
Kodály Zoltán: A csitári hegyek alatt…
Kukely Júlia és Kocsis Zoltán előadásában (1982)
Zongorakísérettel:
PDF formátum
Alsócsitár: község Szlovákiában a Nyitrai járásban, ahol Kodály a népdalt gyűjtötte. A zeneszerző zoborvidéki gyűjtése tette a népdalt világhírűvé.
„A csitári hegyek”
Fotó: Barna Béla (www.csamborgo.hu)
Kodály Zoltán: SZÉKELYFONÓ
Egyfelvonásos daljáték
Ősbemutató: 1932. április 24.,
Magyar Állami Operaház, Budapest
.
Kodály Zoltán: Székelyfonó, 1932
Eősze László: Kodály Zoltán élete képekben és dokumentumokban.
Zeneműkiadó, Budapest, 1982, 117. kép.
(forrás: mek.oszk.hu)
SZÖVEG, ZENE és TARTALOM:
Szövege székely népdalok és népballadák sora, a zenekari kíséretet és a pompás kórusokat Kodály készítette a szövegek hangulatát teljesen átélve. Ami a tartalmat illeti, az csak annyi, hogy a fonó Háziasszonyának (alt) Kérőjét (bariton) elviszik a csendőrök egy olyan bűnért, amit a később leleplezett Gazdag legény (a Bolha, tenor) követett el. Ez kiderül, a legényt elviszik, a Kérő hazatér asszonyához. Vidám kórus, zene és tánc ünnepli az eseményt.
A műben előforduló dalokat Kodály csak felöltöztette gazdag ének- és zenekari ruhába, a dallamokat meghagyta eredeti, szép egyszerűségükben.
.
(Németh Amadé: Operakalauz gyermekeknek és fiataloknak)
Kodály Zoltán: SZÉKELYFONÓ
Egyfelvonásos daljáték
Ősbemutató: 1932. április 24.,
Magyar Állami Operaház, Budapest
Kodály Zoltán: Székelyfonó, 1932
Eősze László: Kodály Zoltán élete képekben és dokumentumokban.
Zeneműkiadó, Budapest, 1982, 117. kép.
(forrás: mek.oszk.hu)
SZÖVEG, ZENE és TARTALOM:
Szövege székely népdalok és népballadák sora, a zenekari kíséretet és a pompás kórusokat Kodály készítette a szövegek hangulatát teljesen átélve. Ami a tartalmat illeti, az csak annyi, hogy a fonó Háziasszonyának (alt) Kérőjét (bariton) elviszik a csendőrök egy olyan bűnért, amit a később leleplezett Gazdag legény (a Bolha, tenor) követett el. Ez kiderül, a legényt elviszik, a Kérő hazatér asszonyához. Vidám kórus, zene és tánc ünnepli az eseményt.
A műben előforduló dalokat Kodály csak felöltöztette gazdag ének- és zenekari ruhába, a dallamokat meghagyta eredeti, szép egyszerűségükben..
(Németh Amadé: Operakalauz gyermekeknek és fiataloknak)
A Székelyfonó keletkezésének története:
A Székelyfonó cselekménye:
Ajánló a 2.-os tankönyvből:
36/2.: Dercét adnak…
