Bizet: Carmen – Gyermekinduló
Bizet: CARMEN
.
Opera 4 felvonásban
Ősbemutató: 1875. Párizs
Történik Spanyolországban, 1820 körül
SZÖVEG: Henri Meilhac (anri mejac) (1833–1897)
és Ludovic Halévy (alévi) (1834–1897) írta
Prosper Mérimée (1903–1870) novellája alapján.
ZENE: Georges Bizet (bizé) (1838–1875)
Prudent-Louis Leray plakátja az 1875-ös premierre
(kép forrása: wikipedia)
TARTALOM:
1. felvonás:
Egy sevillai téren egymással szemben áll a dohánygyár és a kaszárnya. Egy szende falusi lány, Micaëla (l. sz.) Don José (hozé) (tenor) tizedest keresi, de az éppen az őrségváltásban vesz részt. A parádézó katonákat éneklő-játszó gyermekek utánozzák és kísérik. A dohánygyárban szünetre kongatnak, szép lányok jönnek ki a levegőre, köztük az Habanerát (spanyol tánc 2/4 ütemben) énekelve a gyönyörű Carmen (alt). Azonnal szemezni kezd Joséval, és egy rózsát vet oda neki (ebből lesz majd a Virág-ária). A lányok visszamennek a gyárba, Micaëla és José találkozása lezajlik, a tizedes hazulról kapott csomagot és üzenetet édesanyjától. Kisvártatva azonban sikoltozás hallatszik a gyárból, Carmen késsel támadt egy lányra. A hadnagy letartóztatja és Joséval a börtönbe kísérteti, ám a lángra kapott tizedes hagyja, hogy Carmen megszökjön.
2. felvonás:
Carmen korábban, a Seguidillát énekelve-táncolva elmondta, hogy hol lehet őt megtalálni: Lillas Pastia kocsmájában, ahová tisztek, csempészek és cigányok egyaránt járnak.
A felvonás parázs cigánytánccal kezdődik, amelyben a refrént Carmen, Frasquita (szoprán) és Mercedesz (mezzoszoprán) énekli egyre gyorsabban, és cigánylányok táncolnak a dalra. Ünnepi fáklyásmenettel tér be a kocsmába Escamillo toreádor (bariton), az arénák hőse, és azonnal csapni kezdi a szelet Carmennak, de az Josét várja ide, bár az udvarlás nem hagyja hidegen. Énekelve jön José, de csak perceket tölthet Carmennal, mert megszólal a takarodó, s neki vissza kell mennie a laktanyába. Ez a szabad életet kedvelő cigánylányt nem érdekli, és kötekedni kezd a tizedessel. Erre megjön Zuniga hadnagy (bariton) és távozásra szólítja fel Josét. Kardot rántanak, vívnak, de a csempészek szétválasztják őket és kigúnyolják a hadnagyot. José már nem mehet vissza többé a laktanyába, beáll a csempészek közé, hogy Carmen közelében lehessen. Sziporkázó Csempész-kvintettel , a „szabad életet” hirdető fináléval ér véget a felvonás.
3. felvonás:
A csempészek a hegyek sziklái, bércei közt járnak. Escamillo ide is követte Carment, de megjelenik Micaëla is, aki hírül hozza, hogy José anyja halálán van és látni szeretné a fiát. Mielőtt José elindul, megfenyegeti Carment, hogy megöli őt, ha megcsalja.
4. felvonás:
A sevillai arénába özönlik a nép, hogy láthassa Escamillót. José az árnyékba rejtőzve vár Carmenra és amikor megjön, lába elé borul és könyörög szerelméért, Carmen elutasítja, dulakodni kezdenek, és José akkor szúrja le Carment, amikor az arénában éljenzik a győztes torreádort.
.
(Németh Amadé: Operakalauz gyermekeknek és fiataloknak)
Bizet: CARMEN
Opera 4 felvonásban
Ősbemutató: 1875. Párizs
Történik Spanyolországban, 1820 körül
SZÖVEG: Henri Meilhac (anri mejac) (1833–1897) és Ludovic Halévy (alévi) (1834–1897) írta Prosper Mérimée (1903–1870) novellája alapján.
ZENE: Georges Bizet (bizé) (1838–1875)
Prudent-Louis Leray plakátja az 1875-ös premierre
(kép forrása: wikipedia)
TARTALOM:
1. felvonás:
Egy sevillai téren egymással szemben áll a dohánygyár és a kaszárnya. Egy szende falusi lány, Micaëla (l. sz.) Don José (hozé) (tenor) tizedest keresi, de az éppen az őrségváltásban vesz részt. A parádézó katonákat éneklő-játszó gyermekek utánozzák és kísérik. A dohánygyárban szünetre kongatnak, szép lányok jönnek ki a levegőre, köztük az Habanerát (spanyol tánc 2/4 ütemben) énekelve a gyönyörű Carmen (alt). Azonnal szemezni kezd Joséval, és egy rózsát vet oda neki (ebből lesz majd a Virág-ária). A lányok visszamennek a gyárba, Micaëla és José találkozása lezajlik, a tizedes hazulról kapott csomagot és üzenetet édesanyjától. Kisvártatva azonban sikoltozás hallatszik a gyárból, Carmen késsel támadt egy lányra. A hadnagy letartóztatja és Joséval a börtönbe kísérteti, ám a lángra kapott tizedes hagyja, hogy Carmen megszökjön.
2. felvonás:
Carmen korábban, a Seguidillát énekelve-táncolva elmondta, hogy hol lehet őt megtalálni: Lillas Pastia kocsmájában, ahová tisztek, csempészek és cigányok egyaránt járnak.
A felvonás parázs cigánytánccal kezdődik, amelyben a refrént Carmen, Frasquita (szoprán) és Mercedesz (mezzoszoprán) énekli egyre gyorsabban, és cigánylányok táncolnak a dalra. Ünnepi fáklyásmenettel tér be a kocsmába Escamillo toreádor (bariton), az arénák hőse, és azonnal csapni kezdi a szelet Carmennak, de az Josét várja ide, bár az udvarlás nem hagyja hidegen. Énekelve jön José, de csak perceket tölthet Carmennal, mert megszólal a takarodó, s neki vissza kell mennie a laktanyába. Ez a szabad életet kedvelő cigánylányt nem érdekli, és kötekedni kezd a tizedessel. Erre megjön Zuniga hadnagy (bariton) és távozásra szólítja fel Josét. Kardot rántanak, vívnak, de a csempészek szétválasztják őket és kigúnyolják a hadnagyot. José már nem mehet vissza többé a laktanyába, beáll a csempészek közé, hogy Carmen közelében lehessen. Sziporkázó Csempész-kvintettel , a „szabad életet” hirdető fináléval ér véget a felvonás.
3. felvonás:
A csempészek a hegyek sziklái, bércei közt járnak. Escamillo ide is követte Carment, de megjelenik Micaëla is, aki hírül hozza, hogy José anyja halálán van és látni szeretné a fiát. Mielőtt José elindul, megfenyegeti Carment, hogy megöli őt, ha megcsalja.
4. felvonás:
A sevillai arénába özönlik a nép, hogy láthassa Escamillót. José az árnyékba rejtőzve vár Carmenra és amikor megjön, lába elé borul és könyörög szerelméért, Carmen elutasítja, dulakodni kezdenek, és José akkor szúrja le Carment, amikor az arénában éljenzik a győztes torreádort.
(Németh Amadé: Operakalauz
gyermekeknek és fiataloknak)